Pápa

ismertető, Pápai képek, galéria




Pápa

Pápa város Veszprém megyében, a Pápai kistérségben, Az egykor bővízű Tapolca-patak völgyében, a Pápai-síkság középpontjában található, a Bakony hegység és a Kisalföld találkozásánál. Lakossága 32 ezer fő. A régió kulturális-, gazdasági- és idegenforgalmi központja. Itt halad el a 83-as főút.

A 33 000 lakost számláló Pápa Magyarország egyik legszebb barokk kisvárosa. Az Esterházy család birtokközpontjaként az 1700-as években élte fénykorát. Ekkor épültek a Fő tér, a környező kis utcák és a közlék lakóházai, valamint a késő barokk Esterházy-kastély. Az épületek a sikeres városrendezés és a műemlékvédelem eredményeként ma újra hajdani szépségükben pompáznak, méltó hátteret adva az évente megrendezésre kerülő barokk vigasságoknak, és a Szent-György napi Agrárexponak, a Nemzetközi Játékfesztiválnak, a Történelmi Lovasjátékoknak, valamint a Somlói Borfesztiválnak.

align=right A város képzőművészeti érdekességei mellett a gasztronómia remekeivel is megismerkedhetnek a rendezvények látogatói. A város szellemiségét a múlt században a Református Kollégium határozta meg. Különböző szintű iskolák oktató-nevelő tevékenységét fogta egybe méltó társaként Sárospatak és Debrecen Kollégiumainak. A magyar történelem számos jeles alakja töltötte diákéveit az iskola falai között.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


align=left Pápa templomai. Tizenhárom épület, melyek nemcsak méretüknél fogva emelkednek a barokk kisváros lakóházai fölé. Ha az utazó messziről nézi a város sziluettjét, először is tornyokat pillant meg – templomok tornyait. Valami nyugodt egykedvűség árad ezekből a tornyokból, függetlenül attól, melyik kor milyen stílusa emelte őket.

A kövek, amelyekből épültek, mérhetetlen időket láttak: véres harcokat, vallási vitákat és türelmetlenséget, felemelő és fényes ünnepeket, hallgatták híres, kiváló szónokok prédikációit, szerzetesek zsolozsmáját és diákok énekkarát. Láttak dúsgazdag, buzgó életű földesurakat, akik mérhetetlen vagyonukból mindig áldoztak rájuk. A velünk élő história tanúi ezek az épületek. Titkokat rejtenek. Semmit sem értünk és érzünk meg Pápából, ha nem ismerjük templomait.

align=right Pápát, mint kiterjedt uradalmaik egyik központját igyekeztek úgy kiépíteni, hogy az méltón reprezentálja a család tekintélyét és gazdagságát. Gróf Esterházy Ferenc a középkori vár helyén Franz Anton Pilgram tervei alapján barokk kastélyt emeltetett, fia, gróf Esterházy Károly egri püspök pedig új, méreteiben is impozáns plébániatemplomot. A templomot, melynek freskóit Maulbertsch festőművész készítette, egyúttal a család temetkezési helyének is szánta.

Gróf Esterházy Károly nevéhez még számos építkezés fűződik. Ő volt az, aki a vár melletti tavat lecsapoltatta, helyén parkot alakíttatott ki, megszüntette a középkori sáncrendszert, és a kor szellemében korszerűsítette az utcák és terek szerkezetét, amely ma is döntően meghatározza a városképet.

align=left Az Esterházy út vége az Esterházy kastély parkjába, a pápaiak által csak Várkertnek emlegetett parkba torkollik. A háború előtt óriási volt, a mainál többszörösen nagyobb, jórészt vadaspark, amelybe a köznép jobbára nem tehette be a lábát. A park ma is meg van, megcsonkítva is szép, a megmaradt ősfák sok ölnyi kerületű törzsei, irdatlan ágkarjai, a juharok, kőrisek, gesztenyék, sajmeggyek, vörösfenyők, bükkök oltalmában ott nőnek a fiatal fák, bokrok a Várkert megújulását ígérve.

KULTÚRA


align=right Kluge Károly 1783-ban Sárváron alapított kékfestőműhelyt, majd 1786-ban áttelepült Pápára. A XVIII. század végén épült üzem épületét többször átalakították, 1956-ig a Kluge család hét generációja űzte ezt a mesterséget. A múzeumot 1962-ben nyitották meg, majd 1983-ban, a kékfestőműhely kétszáz éves évfordulóján felújították.

Történeti, művészeti, néprajzi emlékeink megmentésében mindig is nagy szerepet játszottak azok a mecénások és gyűjtők, akik szinte az egész életüket ennek a szenvedélynek szentelték. A ma már a város tulajdonában lévő Hollósy Galéria - Győry Gyűjtemény létrejötte Győry Endréné Abonyi Éva nyugalmazott pedagógus, valamint férje, Győry Endre és két gyermekük több évtizedes munkájának köszönhető.
align=left A könyvtárat, levéltárat és múzeumot magába foglaló Református Gyűjtemény a Dunántúli Református Egyházkerület történeti és művészeti emlékeit őrzi. Az értékes hagyaték megtekintése mellett kutató tevékenységre is lehetősége van a látogatóknak, melyet az intézmények sokrétű szolgáltatása segít.

Pápa Város Képviselő-testülete 1993. szeptember 4-én alapította a Somogyi József Galériát Pápa város Fő terének legszebb épületében, az ún. Zichy-kastélyban. Fennállása óta egy művészekből álló szakértői csoport – Képzőművészeti Tanács – tesz javaslatot a galériában való kiállításokra, ezzel garanciát vállal a város az épület rangjához illő magas színvonalú képzőművészeti alkotások bemutatására. Segítségükkel a Művelődési Központ munkatársai állítják össze minden évadban a kiállítási tervet, amelyet nagy igényességgel, a helyi rendezvényekhez, ünnepekhez is igazodva terveznek meg.

A. Tóth Sándor az egykori Református Kollégium rajztanára, Pápa város festőművésze és bábművésze volt. Halála után leszármazottai felkeresték Pápa Város Önkormányzatát azzal a céllal, hogy a hagyatékból a művész munkásságát leginkább reprezentáló festményeket letétbe helyezzék egy A. Tóth Sándorról elnevezett galériában. Pápa városa 1992 óta állandó kiállítási anyagnak ad otthont az Eszterházy Kastély korábban városi galériának kialakított helyiségében.

FÜRDŐKULTÚRA


align=right A Várkertfürdő a Külső-Várkertben helyezkedik el, a Petőfi Sándor Gimnázium és a Városi Sportcsarnok stílusát követve szervesen illeszkedik a városképbe. A kikapcsolódni vágyók kellemes környezetben élhetnek a sokrétű szolgáltatásokkal, amelyek között mind az egészség megőrzését és az aktív sportolást biztosító tevékenységi formák, mind az aktív pihenést, a regenerálódást elősegítők megtalálhatók.

GASZTRONÓMIA, BORKULTÚRA


align=left Pápa Város Önkormányzata 1997-ben határozattal döntött arról, hogy – tekintettel a több mint 170 pápai lakóhelyű somlói szőlőbirtokosra – szorosabbra fűzi kapcsolatát legkisebb történelmi borvidékünkkel, a Somlóval.

A megállapodás értelmében Pápa minden évben megrendezi a „Pápa a somlói bor városa” elnevezésű Borfesztivált, ahol a somlói gazdák gazdag program keretében mutatják be kiváló minőségű boraikat. A kísérő műsorok szakmai és szórakoztató jellegűek. Szakavatott borzsűri ítéli oda Pápa város díját a legjobb somlói nedűnek.
A többnapos rendezvényen helyi és meghívott amatőr művészeti csoportok is fellépnek.

A Somlói Szüreti Napok rendezvényén, szeptemberben a város szintén művészeti csoportokkal képviselteti magát a hegyen. E színes, a Somlót turisztikai szempontból is bemutató rendezvény évről évre számos látogatót, köztük egyre több külföldi vendéget vonz.

JELLEMZŐ PROGRAMOK


  • Szent György Napi Agrárexpo (április)

  • Pápai Nemzetközi Játékfesztivál (június)

  • Pápa Város Napja (június)

  • Pápai Történelmi Napok (augusztus)

  • Szent Márton Napi Újbor Ünnepe (november)

  • Advent Pápán programsorozat (november)


  • VÁROSTÖRTÉNET


    align=right A város első írásos említése 1061-ből való, amely egy malom adományozásáról szól. Ebből következik, hogy Pápa mint mezőváros volt jelentős akkoriban. Ez a szerepe a 19. század első felére teljesedett ki, akkor 22 malommal rendelkezett, amelyeket a Tapolca-patak hajtott. Ma azonban a bauxittermelés és az iparosodás miatt kiszáradt patak már nem tudná a malmokat ellátni, így ezek inkább csak látványosságként, mintsem működő valójukban lelhetők fel a városban.

    A város szerepe 18. század közepétől kezdett kibővülni, (kisebb megszakításokkal) azóta is működő iskolák jöttek létre. A 19. század közepén már jóhírű iskolaváros. Országos hírű iskolája az eredetileg 1531-ben alapított Református Kollégium, ahová Petőfi Sándor és Jókai Mór is járt. A másik hasonló hírnévvel rendelkező iskola a pálosok által 1638-ban alapított, ma állami tulajdonban lévő Türr István Gimnázium, ahová a kiegyezés megkötője, Deák Ferenc is járt.

    align=left Történelmének egyik fontos eleme a jelenleg Kanadában élő Kluge família kékfestő műhelye. Ezt 1786-ban hozták létre Pápán. A műhelyt a Tapolca-patak vize táplálta. A 19. századig kézi erővel, míg később már gőzgépekkel történt a kékfestés, ami a századfordulón az egyik legjobbak közé tartozott Magyarországon. A műhely a mesterséggel együtt apáról fiúra szállt a Kluge családban, mígnem az államosítás során 1945-ben bezáratták ezt a magánvállalkozást. A műhely helyén 1962 óta múzeum működik, amely bemutatja a nagymúltú mesterséget.

    align=right Talán szerencse, hogy a Kossuth utca átrendezésére, a belváros romba döntésére és “újjáépítésére”, a Fő tér modernizálására nem volt anyagi eszköz. Így Pápa belvárosa a '60-as évek végétol védett történelmi városmagként szerepelhetett és “... Pápa városa elsősorban nem egyedi szépségű épületeivel hat. Műemlékei közül kevés az országszerte ismert, különlegesen szép emlék. Nem is annyira az átlagosan szép épületek nagy tömege jelentős, hanem a város művészi elrendezése, sajátos kialakítása, tereinek és utcáinak kedves, magyaros hangulata, megnyerő arculata."

    Települések Pápa közvetlen közelében

    Települések Pápa környékén