Sümeg

ismertető, Sümegi képek, galéria




Sümeg

A Bakony délnyugati csücskén, a Keszthelyi-hegységet a Kisalfölddel és a Tapolcai-medencével összekapcsoló völgyben fekszik Sümeg. A várost könnyen meg lehet közelíteni úgy a Balaton északi partjáról, mint Zalaegerszeg, Győr, Veszprém irányából. Lakossága 6300 fő.

Sümeget hazánkban, mint egy dunántúli kis ékszerdobozt, a barokk kor gyöngyszemét emlegetik A gyönyörű táj és a vadregényes romok látványa igazi időutazással ér fel. Sümeg a kalandos múlt után újra eleven és vonzó település, amely fölé méltóságteljesen magasodik az évről évre szépülő vár.

A város utcái a várhegy meredek oldalait fogják körül. Sümeg és környéke korai időktől fogva lakott terület volt. Bronzkori sírok, kőbalták és egyéb eszközök, temetkezési urnák, valamint egy késő bronzkori település nyomai tanúskodnak mindenről. A rómaiak is jól érezhették magukat a Sümeg környéki tájon.

A 19. század végén egy katonai táborhelyet (castrumot), római lakóházakat és egy háromhajós templom maradványait tárták fel Sümegen. A tatárjárás szörnyű pusztításait követően, a 13. század derekán, az ország területén erődítmények építéséhez kezdtek. Valószínű, hogy a sümegi várat is ekkor kezdték el építeni. 1342-ben a vár és a hozzá tartozó területek a veszprémi püspökség tulajdonába jutottak. Ettől kezdve a bevételek Veszprém püspökét illették. Az erődítmény lábánál elhelyezkedő Sümeg városát a 15. században már mezővárosként említik.

A mai plébánia-templom helyén ekkor a Szent Katalin templom állt. Veszprém törökök által történt meghódítását követően, 1553-tól Sümeg a püspökség egyetlen biztos székhelye maradt. Városi kiváltságokat 1643-ban kapott. Ezek az előjogok élénk gazdasági tevékenységet váltottak ki a városban. Városfalat emeltek, kézművesek és nemesek költöztek Sümegre. A ferencesek részére kolostort, majd templomot építettek. Sümeg életét jólét és élénk szellemi tevékenység töltötte ki.

1700-ban egy pusztító erejű tűzvész szinte az egész Sümeget megsemmisítette. Korabeli iratok igazolják, hogy a tűzvész csak a Ferencesek kolostorát és négy, téglából és kőből épült házat kímélt meg. Ezért a városfalakon belül az újjáépítés során csak kőházak építését engedélyezték, megelőzve azt, hogy hasonló katasztrófák ismét előforduljanak. A vár a Rákóczi féle szabadságharcban játszott utoljára hadászati szerepet. Elfoglalását követően a várat az osztrákok 1713-ban felgyújtották. Ezután Dunántúl legnagyobb vára évszázadokra magára maradt, az enyészet martaléka lett.

A 18. században Sümeg a fejlődés útjára lépett. Padányi-Bíró Márton (1696-1762) Sümeget püspöki székhelynek választotta. Impozáns templomot építtetett, melynek ma is látható freskóit korának híres művésze, Franz-Anton Maulbertsch készített. Ugyancsak ő emeltette Sümeg két legszebb barokk épületét, a püspöki palotát, illetve annak gazdasági épületét (ma lóistálló).

Az akkori fejlődés emlékei a belváros barokk polgárházai, amelyek főként a korábbi városfal mentén sorakoznak. Méltán büszkék a helyiek Sümeg híres elődeire Kisfaludy Sándor költőre, Darnay Kálmán régészre, valamint Ramassetter Vincére, aki a település fejlődéséért saját vagyonából jelentős összeget áldozott.

Sümeg legismertebb látnivalója a műemlék a vár, amelyet a 84-es úton a város felé érkezők már messziről láthatnak, és amely számos látnivalót és programot kínál. Ha Sümegre látogatnak, ne hagyják ki a Maulbertsch freskókkal díszített plébánia templomot, a Püspöki Palotát, amelynek felújítása jelenleg zajlik.

A Ferences Rendház és Kegytemplom is az utóbbi években megújulva várja a zarándokokat és a lelkigyakorlatokra érkezőket. Múzeumuk bemutatja a város és környéke neves szülötteit, képet ad a település történetéről. Művelődési házuk évente több regionális és országos művészeti találkozónak ad otthont, városuk a konferenciaturizmus egyik kedvelt központja.

Ne térjenek haza otthonukba anélkül, hogy nem kóstolták meg Sümeg ízeit. A városban több étterem és a Püspöki Palotában kiváló borospince működik.

Települések Sümeg közvetlen közelében

Települések Sümeg környékén